Varga Mihály kifejtette: tovább javítja majd a munkanélküliségi rátát, hogy a vállalkozások kapacitásbővítést terveznek, az alacsony nyersanyagárak segítik a gazdasági növekedést, a lakásépítések beindulása javítja az építőipar teljesítményét, és nő az uniós források felhasználása.
A tárcavezető emlékeztetett, a kormány arra készül, hogy a jövő év közepéig kiírják a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus minden pályázatát, a források felhasználása pedig szintén dinamizálja majd a gazdaságot.
A munkaadók egyre nagyobb része tartja a növekedést korlátozó tényezőnek a munkaerőpiacot - mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter, aki megoldásként az országon belüli regionális foglalkoztatási különbségek csökkentését, a szakképzés átalakítását és a bérek emelését említette.
Varga Mihály kitért arra, hogy ösztönözni kell a hazai munkaerő mobilitását a következő hónapokban, illetve arra is, hogy a béremelések itthon tarthatnak nagyobb létszámú munkaerőt és megakadályozhatják az elvándorlást.
A KSH adatait értékelve a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a versenyszektor növelte a legnagyobb mértékben a foglalkoztatást, főleg a szolgáltató szektorban emelkedett a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, de a javulás érintette a feldolgozóipart, a mezőgazdaságot és az építőipart is.
Varga Mihály történelmi adatnak nevezte a munkanélküliség 5 százalék alá csökkenését. Kitért arra, hogy a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 12,8 százalékra csökkent, ez a mutató a hat évvel ezelőtti kormányváltás időszakában még 30 százalék felett volt.
A foglalkoztatási ráta a 2010-es 54,6 százalékról hat év alatt 67,1 százalékra nőtt. Ezen belül a nőknél az arány 60,8, a férfiaknál 73,5, tehát a női foglalkoztatásban van még tartalék - mondta a tárcavezető.
A nemzetközi összevetésben a magyar munkanélküliségi ráta az ötödik legalacsonyabb az Európai Unió 28 tagországa közül, a régióban csak Csehországban alacsonyabb a munkanélküliség - ismertette Varga Mihály.
