A kormánybiztos kifejtette: a kormány a magyar üzleti élet valamennyi szereplőjével együttműködve szeretné elérni, hogy a digitalizáció folyamatában jóval több új munkahely jöjjön létre, mint amennyit a digitális átalakulás megszüntet.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a digitális átalakulás a társadalmi esélyteremtés, a társadalmi egyenlőség, az egyes emberek boldogulásának alapvető kérdése, amelynek minden vonatkozására egyenlő súllyal kell figyelni. Jóval fontosabb kérdés annál, mintsem, hogy kizárólag mérnökökre és informatikusokra bízzák - mondta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország Németországgal együtt a digitális átalakulásnak azt az európai modelljét képviseli, amely szerint ez egyszerre jelenti az oktatás és a gazdaság digitális átalakítását. Hozzátette, Magyarország a digitális gazdaságot tekintve már most is Európa legjobb teljesítményt felmutató országai közé tartozik, a GDP 20 százalékát a digitális gazdaság adja, és ott dolgozik a foglalkoztatottak 15 százaléka. Európában csak Nagy-Britannia, Írország és a skandináv államok előzik meg e tekintetben.

A kormánybiztos szerint elsőrendű fontosságú, hogy olyan intézkedéseket valósítsanak meg, amelyek a digitális kompetencia fejlesztését össztársadalmi szinten szolgálják. A kormány azt szeretné, ha Magyarországon most meglévő digitális tudásához képest a következő három-öt évben mindenki legalább egyet előre tudni lépni. Ezért átfogó, térítésmentes, a digitális kompetenciák gyarapítását szolgáló képzéseket indítanak a digitális alapkompetenciákkal sem rendelkezők részére. Hozzátette, egyáltalán nem kedvező a kép, európai összevetésben Magyarország e téren a középmezőny végén van. Az alapszintű és átlagos digitális készségekkel rendelkezők digitális kompetenciájának gyarapításával az átlagnál nagyobb digitális tudással rendelkező munkaerő iránti keresletet szeretnék kielégíteni.

Szólt arról is, hogy az Ipar 4.0-val Magyarország a siker jó esélyével kecsegtető programot fogalmazott meg a nemzetgazdasági tárca irányításával, ez azonban nem egyenlő a magyar gazdaság digitalizálásával. E stratégiában elsősorban a nemzetközi vállalatok magyarországi vállalatai, a technológiai cégek, a szolgáltatók, a magyarországi nagy- és középvállalatok tudnak részt venni. A kis- és középvállalkozói szektor a működés digitalizációját segítő programokat igényel, ezek közül a kormánybiztos kiemelte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által már egy éve működtetett Modern Vállalkozások Programot, amely 2017-2018-ban is folytatódik.

Kitért arra is, hogy nagyon jelentős, az állam által használt digitális hálózatot érintő fejlesztések zajlanak annak érdekében, hogy az e-közigazgatás - az állami és önkormányzati igazgatás által nyújtott digitális szolgáltatások - színvonala emelkedjen, az 5G program ennek hálózati feltételeit teremti meg. A program döntő része 2018, illetve 2020 végére megvalósul. Egy másik fejlesztés a szupergyors internet program, amelynek köszönhetően minden magyar háztartásba, közintézménybe eljut a legalább 30 megabit per szekundumos sebességű internet szolgáltatás.

Bejelentette, tavasszal egy 5G koalíciót szeretnének létrehozni a kormány, az üzleti élet szereplői, a technológiai cégek, a hírközlési szolgáltatók, az autóipar, a szakmai és tudományos szervezetek képviselőinek összefogásával, hogy Magyarország az 5G technológia világméretű szabványosításáról szóló 2019-es értekezletre olyan teszteredményekkel rendelkezzen, amelyekkel a világméretű szabványosítás kérdéseibe is érdemben bele tud szólni. Az 5G koalíció tevékenysége a Zalaegerszegen létesülő önvezető gépjárművek tesztelését szolgáló tesztpályához kapcsolódik, amely egy kutatás-fejlesztési övezet is lesz. Zalaegerszeg földrajzi elhelyezkedése arra is lehetőséget teremt, hogy az 5G technológia kísérleti jelleggel történő alkalmazásának a határon átívelő hatásait is vizsgálni tudják - mondta a kormánybiztos.

 

(Forrás:kereskedelmiszektor.hu , mti/Fotó: mti)