Az idei felmérés szerint a vizsgált 50-ből 30 kereskedelmi cég a nyugta meglétekor a használatba nem vett terméket visszafogadja, vételárát pedig visszafizeti. További öt helyen az üzletvezető dönt arról, hogy pénzt ad vissza vagy a levásárlást engedélyezi.
A pénz visszafizetésénél egyértelmű szektorális trendek vannak a vizsgálat szerint: a ruházati áruházak, a hiper- és szupermarketek, valamint bizonyos feltételekkel a barkács- és parfümboltok is általában visszatérítik a visszaadott árú ellenértékét, a könyvesboltok viszont a pénzvisszakérés lehetőségét nem biztosítják a vásárlóknak.
A pénzt visszafizető üzletláncok több mint fele körülbelül egy hónapnyi időn belül nyitott erre a gesztusra, de nagyok az eltérések. A levásárlási lehetőségnél a szórás 2 nap és 3 év között alakul, a többség 30 napot biztosít. További lehetőség a cserére a vásárlási utalvány, ami általában még hosszabb, akár többéves gondolkodási időt is ad a vásárlóknak.
A felmérésből az is kiderült, hogy írásbeli hirdetmény híján a vásárló a nem hibás termékek visszavételi feltételeiről gyakran csak telefonos vagy személyes ügyfélszolgálati tájékoztatást kap a kereskedőktől. A témában csak az üzletek 20 százaléka ad eligazítást webes felületén, a többi legfeljebb az online vásárlásra vonatkozó tudnivalókat rögzíti, illetve csak idegen nyelven érhető el.
A FOME felhívta a figyelmet, hogy bár önkéntes alapon folyik a hibátlan termékek visszavétele, a vállalt és közzétett feltételeknek eleget kell tenniük az üzleteknek, attól eltérni egyedi elbírálás alapján kizárólag pozitív irányba lehet.
A fogyasztóvédők egyesülete kitért arra is: egyértelmű a helyzete annak, aki katalógus- vagy webáruházban, esetleg árubemutató keretében vásárolt, a törvény szerint nekik a vásárlástól 14 napon belül joguk van elállni, és ebben az esetben a vételárat is vissza kell kapniuk.
(Forrás:kereskedelmiszektor.hu, mti/Fotó:twitter, pinterest, mti)